Nagy felújítás alatt áll a bodrogkeresztúri Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom.

A kivitelezést az örökségvédelmi oltalom alatt álló épületek felújításában mára már országos hírnevet kivívó, nyíregyházi székhelyű Zombor Csoport végzik, akik többek között olyan felújításokkal tették le a névjegyüket, mint a Máriapócs Nemzeti Kegyhely átfogó műemléki helyreállítása. Nem mellesleg a bodrogkeresztúri munkával párhuzamosan végzik az alig néhány kilométerrel arrébb található tarcali Rákóczi Szüretelőház felújítását is, amely már a kivitelezés vége felé jár és júniusban átadásra is kerül.

Zombor Szabolcs ügyvezetőtől, aki a cégcsoport műemléki projektvezetője, megtudjuk: az elképzelések szerint a karácsonyi szentmisét már a megújult templomban hallgathatják majd meg a hívek.

A hajó fejújított boltozata

A templom legrégebbi része a szentély és a torony. A hajó is középkori, azonban azt később átalakították: ekkor kerültek be a nagy mérműves ablakok, és ekkor került rá boltozat is, addig ugyanis sík mennyezetes födéme volt. A templomot cirka száz éve újították fel utoljára és a huszadik században építették hozzá a neogót oldal kápolnát, amelynek a helyén korábban egy oldalhajó állt, amely elpusztult. Azonban az alapfalai még megvannak és jelenleg egy faszerkezetet építenek az egykorvolt oldalhajót szimbolizálandó, annak a tömegét visszaadva.

A belső térben a régészeti kutatásokat elvégezték és több sírt tártak fel a toronyban, a hajóban és a szentélyben is, amelyek a templom valamikori papjainak nyughelyei lehetnek.

A festő-restaurátor kutatások során került elő a liliomos dísztő sorminta, amely a síkmennyezet díszítősora volt egykor a hajóban. A boltozatot már helyreállították a hajóban, most következnek az oldalfalak. Befalazva egy középkori keresztelő medencét is találtak, amely ugyan sérült, de helyreállítják és az elképzelések szerint ugyanúgy és ugyanott lesz majd a helye, mint ahol volt, és ismét ugyanazt a funkciót láthatja majd el.

A szentély, középen egy még feltárásra váró sírhellyel

A déli kapu kőrestaurátori helyreállítását már elvégezték, ahogy a tető és toronysüvegét is, és most kezdik a homlokzatvakolatokat és belsővakolatokat is készíteni. A kapu érdekessége, hogy rovátkolások vannak mintegy egy-másfél méteres magasságban mindkét oldalon, amelyről azt feltételezik úgy születtek, hogy ott élesítették a kardjukat a vitézek. Ugyanis volt egy olyan szokás, hogy bűneiktől szabadulva bementek a templomba, és, ahogy a fennmaradt mondás tartja: kiköszörülték a csorbát, vagyis megbánták a bűneiket, miközben a kardjukat itt végighúzták. A kapun 1481-es dátumot találtak és a mai napig működőképes állapotban van, használták a munkálatok megkezdése előtt is, jelenleg szintén reastaurálás alatt áll.

Szeretnék a szentkereszt ereklyetartót helyreállítani az északi falon. Végigfut itt ugyanis teljes magasságban egy kőkereszt, amelyen középtájt lehetett egy ereklyetartó két szoborfülkével, baldachinos szoborcsoporttal. A feltételezett corpusból már találtak meg darabot és azt feltételezik, hogy a nagy kereszt felső részét kitevő kisebb kőfeszületet a szentföldről hozták és ehhez készült az ereklyetartó, amely a szent kereszt egy darabját tartalmazhatta. Ez annyira szent ereklye volt akkor, hogy a behelyezéséhez még a freskókat is megbontották. Így vélhetően ezért is kapta a templom a Szent Kereszt felmagasztalása nevet.

A szentély boltozatában a faliképek restaurálása éppen folyamatban van, mint Boromisza Péter és Nemessányi Klára vezető restaurátorok mondják, nagyon komoly leletanyagot találtak, amilyet ma már nagyon ritkán találni középkori templomokban. Ilyen például a két keresztes lovag alakja, Szent Miklós, Szent Katalin és Szent Ambrus festménye. A boltozaton a csillagos eget ábrázolták, alatta barnás színű geometrikus rendszer.

Zombor Szabolcstól azt is megtudtuk: a szentélyhez tartozó oratórium helyén a felújítás után kiállítótér lesz majd a templom történetével kapcsolatban.