A Miskolc-Kassa gyorsvasút projekt megvalósítását elősegítő együttműködési megállapodást írt alá a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat és a Kassa Megyei Önkormányzat július 27-én, kedden Hidasnémetiben.
– A Kassa Megyei Önkormányzat és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat együttműködése nem újkeletű. Számos már megvalósult projekt, közös cél van már a hátuk mögött, melyek a két megye közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésére és élénkítésére irányultak – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke. Mint mondta, több program is van, amelyben közösen vesz részt a két önkormányzat: ilyen a Via Carpatia EGTC, az Interreg Szlovákia-Magyarország és a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Programok. „A mai nap egy újabb mérföldkő. Ma aláírásunkkal azt vállaljuk, hogy minden rendelkezésünkre álló lehetőséget kihasználva azon dolgozunk a jövőben, hogy a két megye székhelye közötti vasúti pálya és vasúti közlekedés fejlesztése megtörténjen, valamint a Miskolc-Kassa közötti vasúti személy- és áruszállítás aránya ütemesebben növekedjen, jelentősen csökkentve ezzel a közúti személy- és áruforgalmat, és a környezetszennyezést” – fogalmazott a megyei önkormányzat elnöke.
„Kassa megye szomorú elsőbbséget élvez a legkevesebb gyorsforgalmi út és autópálya számában: szám szerint 37 kilométerről van szó. A teljes forgalom – a teherforgalommal együtt – a másod- és harmadosztályú utakon zajlik. Ezért fontosnak tartom, hogy különös figyelmet szenteljünk a közlekedés teljes fejlesztésére megyénkben” – emelte ki Rastislav Trnka, a Kassa Megyei Önkormányzat elnöke. Hozzátette: a vasúti közlekedés jelentős mértékben csökkenti a közutakon lévő forgalmat, és egyben kevésbé terheli környezetünket. – Nagyon örülök, hogy ebben a kérdésben partnerre találtunk Borsod-Abaúj-Zemplén megye vezetésével, és hogy a mai nappal elindulhat egy folyamat, ami a jövőben nemcsak Kassát és Miskolcot, hanem a régióban élőket is közelebb tudja hozni egymáshoz – mondta az elnök.
Az intenzív, tudatos együttműködés jelentős gazdasági potenciált szabadít fel, így a Miskolc és Kassa székhelyű régió egy magasabb szintű, az interregionális lehetőségeket maximálisan kihasználó fejlődési pálya elé nézhet, amely jelentősen hozzájárulhat mindkét ország további gazdasági növekedéséhez. Mindezek megfogalmazásában és az együttműködés létrejöttének előkészítésében, a fejlesztési területek meghatározásában nagy szerepet vállalt az Észak-Magyarországi Fejlesztési Zrt. A Zrt. küldetése, hogy az észak-magyarországi régióban rejlő adottságokat kihasználva, a régió erőforrásait feltérképezve aktív és kezdeményező szerepet vállaljon a régió gazdasági, kulturális és társadalmi életének fellendítésében. – Olyan fejlesztési projektek életre hívása a feladatunk az infrastruktúra, a környezetgazdálkodás, a turizmus, a kutatás-fejlesztés és a sport területein, amelyek nemcsak ígérik, hanem el is hozzák az észak-magyarországi régió régóta várt felvirágzását és felzárkózását a nyugati országrészhez. Ezt a fejlődést viszont csak úgy tudjuk tartóssá tenni, ha a régióhoz kapcsolódó, a régió számára stratégiai fontosságú partnereket is beazonosítjuk, és együttműködünk velük – hangsúlyozta Sántha Gergely, az Észak-Magyarországi Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: feltett szándékuk, hogy a Miskolc-Kassa gyorsvasút projekt a lehető leghamarabb a megvalósítás fázisába lépjen, és néhány éven belül mindannyian élvezhessék ennek a fejlesztésnek a régió lakóinak, munkavállalóinak életminőségére és a régió gazdasági potenciáljának javítására gyakorolt jótékony hatását, amely a Miskolc-Kassa régió jövőbeli együttműködésére is komoly pozitív hatást képes gyakorolni.
Aláírásukkal a két megyei önkormányzat vállalta, hogy a jövőben minden rendelkezésükre álló lehetőséget kihasználva azon dolgoznak, hogy a két megye székhelye közötti vasúti pálya és közlekedés fejlesztése megtörténjen, és a Miskolc-Kassa közötti vasúti személy- és áruszállítás aránya ütemesebben növekedjen, jelentősen csökkentve ezzel a közúti személy- és áruforgalmat, továbbá a környezetszennyezést.