A sikerekre irányuló nyitottság jelenti a jövőt a magyaroknak és Európának, nem az alkalmazkodás a nyugati elvárásokhoz – közölte az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke Németh Zsolt a Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetem csütörtöki megnyitóján, Sátoraljaújhelyen.

A politikus a “reStart-reNewal – Újraindítás-megújulás” mottóval megrendezett nemzetpolitikai tematikájú rendezvényen azt mondta: Közép-Európában megvan a lehetőség arra, hogy a járványt követően “Mercedesként” induljon újra, és olyan sikertörténetté váljon, amelynek építésében a magyarok is szerepet vállalnak.
A hagyományos erdélyi Tusnádfürdő helyett a Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpontban megtartott esemény megnyitóján Németh Zsolt közölte: az újraindítás elsődleges feladata, hogy elindítsák a két évvel ezelőtt “lerobbant” járművet, valamint megoldják, hogy az újraindítás egyben megújulás is legyen.
Úgy fogalmazott, hogy nem vagyunk ellenfelei Európának és az Európai Uniónak, épp ellenkezőleg, “mi a magunk módján talán elkötelezettebbek vagyunk az európai gondolat mellett, mint azok, akik büszkén döngetik a mellüket ebben a tekintetében”.
Az “Újraindítjuk Európát” mottó a magyar V4 elnökség jelszava is egyben – emlékeztetett.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke kiemelte, az előbb Bálványoson, majd Tusnádfürdőn megtartott hagyományos nyári szabadegyetem és tábor a Kárpát-medencei magyarok sorsa iránt érdeklődő emberek számára meghatározó nyári program volt harminc éven keresztül.

A mostani időszak rendkívül nehéz korszaka a határon túli magyar kisebbségeknek, hiszen a koronavírus-járvány mellett a rendkívül erős támadásokkal is szembe kell nézniük – hangoztatta a KMKSZ elnöke, hozzátéve, a magyarokat nyelvükért, kultúrájukért, szokásaikért támadják, és “gyermekeink lelkéért” folyik a harc.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke arról beszélt, hogy a magyarok történelme örökös újrakezdések láncolata, a magyaroknak Trianon és a kommunista diktatúra bukását követő rendszerváltozás után újra kellett kezdeniük mindent, és a három évtizede elindított bálványosi folyamat is ennek jegyében kezdődött.
“Ma ugyanezért a célért szervezkedünk, a munkába már-már belerokkanunk, de egyet azonban soha nem feledünk, Déva várának fel kell épülnie, erre vállalkozunk és szövetkezünk” – mondta Tőkés László.

Erős nemzetállamokon alapuló erős Európára van szükség, ezt a koncepciót Magyarország mellett számos európai uniós tagállam támogatja – jelentette ki az igazságügyi miniszter a Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetemen csütörtökön.

Varga Judit a Nemzeti kisebbségvédelem a Kárpát-medencében és Európában című panelbeszélgetésen azt mondta, nem véletlen, hogy a föderalista, illetve az erős nemzetállamok erős Európája koncepció összeütközését látni mostanában.
Az erős tagállamok erős kooperációjával szemben ott van az államokat meghaladni akaró szupranacionális törekvés, amelynek a célja a természetes közösségek, a család, a nemzet, az identitás gyengítése – tette hozzá.
Ezért kezdik el relativizálni, nevetségessé tenni a család és a nemzet fogalmát, veszélyesnek tartva, sokszor összemosva régi történelmi időkkel – mondta Varga Judit, hozzátéve, emiatt fontos “mindenhol asztalra tenni az ellenkező, alternatív álláspontunkat”.
Vincze Lóránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője az őshonos kisebbségek védelméről szólva kettős harcról beszélt: egyrészt önkormányzati, nemzeti és európai szinten jogi kodifikációval kell védeni őket, másrészt a konkrét esetek, jogsértések feltárására és kivizsgálására van szükség.
Bocskor Andrea kárpátaljai politikus, a Fidesz európai parlamenti képviselője azt mondta: Ukrajnában a többségi állam fontosabb, mint a kisebbségi ügy, jóllehet a társulási szerződés aláírásával az ország vállalta, hogy az emberi és a kisebbségi jogokat tiszteletben fogja tartani.
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt román parlamenti képviselője szerint a nemzeti kisebbségvédelem célja, hogy a közösségek megmaradjanak saját identitásukban.

A Kárpát-medence, valamint Közép-Európa gazdasági újraindítása erősebb lesz, mint az EU átlaga – jelentette ki a pénzügyminiszter csütörtökön Sátoraljaújhelyen. Varga Mihály a Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetem gazdasági panelbeszélgetését követően újságírókkal közölte, hogy a kabinet számításai szerint a következő időszakban nagyon komoly gazdasági növekedés indul a régióban.
Varga Mihály a kerekasztal-beszélgetésen az újraindítás gazdasági folyamatait és a térséget érintő kihívásait részletezve arról beszélt, ha folytatódik az erős újraindítás, a növekedés mértéke 5 százalék fölötti lesz mindenhol, a magyar növekedés pedig az elsők között lesz, köszönhetően a következő időszakban folytatódó adócsökkentéseknek és a beruházások további támogatásának.

A pénzügyminiszter az újraindítás következő tényezőjeként a válságkezelés miatt megugró hiány- és adósságszinteket jelölte meg. Mint mondta, a járvány elleni védekezés miatt lazítani kellett a fiskális politikán, ami az államháztartás hiányát és az államadósságot növelte: előbbi a tavalyi 8,1 százalékról mára 7,5 százalékra csökkent, az adósságszint pedig 65 százalékról 87 százalékra ugrott, de ez a tendencia minden országra jellemző volt az Európai Unióban.
Az Eurostat frissen megjelent elemzései szerint ebben a két mutatóban Magyarország “belesimul” az európai átlagba, míg az EU átlag adósságállomány-szintje 92,9 százalék, az eurózónáé pedig 100,5 százalék, addig a magyar mélyen ezek alatt az adatok alatt van – ismertette a miniszter, jelezve, a hiány tekintetében sem várható nagyobb fordulat a következő hónapokban.

Fotó: MTI/Vajda János